A járványhelyzet olyan gazdasági kihívásokat és soha nem látott lehetőségeket hozott a felszínre, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül, akkor sem, amikor már nem kell a karantén és a távolságtartás miatt aggódnunk. Az életvitelünket nem tudjuk tovább fenntartani, a jövő gazdasága csak a fenntarthatóság alapkövein állhat stabilan.
Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, kulcsfontosságú, hogy a helyreállítási politika része legyen a biodiverzitás megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
A krízishelyzetnek köszönhetően láthatóvá vált az ember és természet közti összekapcsolódások bonyolult hálózata. A közlekedés drámai visszaesése a légszennyezettség mértékének zuhanását jelentette 10 nagyvárosban. Ez pedig gondolkodásra késztetett minket: megtapasztaltuk a városi tiszta – legalábbis tisztább – levegő előnyeit, és világossá vált, hogyan érhetnénk el, hogy ez az állapot fennmaradjon.
Az emberi tevékenység hiánya azonban nem minden területen járt pozitív eredményekkel. A természetvédelmi területeken az invazív fajok szó szerint átvették a szántás feladatát, ami nagy károkat okozhat a biológiai sokféleségre nézve. Emellett az orvvadászat ismét terjedni kezdett Afrikában és Indiában, ami a turizmus hiányának is köszönhető. Mondanunk sem kell, ez milyen hatással van a biodiverzitásra.
Ahogy ezek a pozitívumok és negatívumok kirajzolódnak, egyre jobban látszik, mennyire kényes az emberiség kapcsolata a természettel, aminek alakulásához a világjárvány nagyon is hozzájárult. Kína szinte azonnal betiltotta a vadon élő állatok forgalmazását és fogyasztását, ami más vírusok visszaszorításában is fontos lépés. Így nem kerülhetnek át az állatokról az emberekre azok a kórokozók, amikhez szervezetünk nincs hozzászokva, így reagálni sem tud rájuk.
Zöld helyreállítás, zöld munkahelyek
Hogyan lehet megvédeni és helyreállítani a környezetet, miközben mindent megteszünk a gazdasági fellendülésért? Az erről szóló vita egyik központi elemét alkotja az állami erőforrások felhasználásának kérdése. A világ talpra állításához szükséges pénzügyi alap biztosítása hatalmas lehetőség a támogatás összekötésére a környezetvédelemmel.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója tisztában van azzal, hogy miként kell felhasználni a nemzetközi segélyt: „Óriási, óriási költségvetési ösztönzőket fogunk bevetni, úgy, hogy mindkét válságot egyszerre kezelhessük… Ha világunk ellenállóbbá akar válni, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a helyreállítás fenntartható úton menjen végbe és eredménye egy zöld gazdasági rendszer legyen.”
Ez a nézet az, ami segíthet. Emberek milliói veszítették el a munkájukat a vírus miatt. Nyilvánvalónak tűnik, hogy olyan új lehetőségeket kell létrehoznunk, amelyek fenntartható megélhetést teremtenek és támogatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. Az otthonok hőszigetelése és a napelemek elhelyezése csak két olyan munkalehetőség, aminek elterjedése pozitív hatással lehet a munkanélküliségi rátára és a környezetre is.
Chris Hewett, az Egyesült Királyság Napenergia Kereskedelmi Szövetségének ügyvezető igazgatója kijelentette: „A kormánynak nem szabad elszalasztania ezt az esélyt, hogy a megújuló energiákat a fellendülés középpontjába helyezze. Különösen a napenergia kínál gyors, munkaigényes növekedési lehetőségeket.”
Egy másik pozitív mutató, a megújuló energiaforrások kapacitásának növelése mellett, egyértelmű bizonyíték arra, hogy hálózatunk sokkal több energiát képes kezelni megújuló energiaforrásokból, mint azt korábban feltételeztük. Az öt európai országban végzett kutatás során, a lezárás alatt a megújuló energia aránya 70% -ra nőtt. Korábban kétségek merültek fel, hogy kezelhető-e a megújuló forrásokból származó penetráció, most azonban kiderült, hogy igen.
A mantra a széndioxid-kibocsátás csökkentésének fontosságáról már régóta hallatszik, világszerte – de tekintettel a közeli jövőben felhasználandó állami finanszírozás mértékére, most valódi lehetőség nyílt arra, hogy rövid távon olyan okos döntéseket hozzunk, amelyek a távoli jövőben is előnyökkel járnak.
Okos döntések
Vezető szakemberek dolgoztak együtt a gazdaságélénkítő csomagok megtervezésén, és olyan megoldásokon, amik alacsony szén-dioxid kibocsátású átmenetet nyújt a gazdaság és a környezet igényei között. A jelentés 5 alapelvet fogalmazott meg, többek között tiszta infrastruktúra-beruházásokat, hatékony épületfelújításokat és az oktatásba és felnőttképzésbe való beruházást helyezte előtérbe. Ez utóbbi a járvány okozta munkanélküliségre is gyógyír lehet. Ezek mellett az ökoszisztéma regenerációja és a tiszta K+F beruházások is helyet kaptak a jelentésben.
Ezek az ajánlások olyan területekre igyekeznek összpontosítani a támogatásokat – mind az állami, mind a magánszférában – amelyek nemcsak az emberek munkába állítását és a gazdaság újraindítását jelenthetik, hanem a gazdaság fenntarthatóbb helyreállítását és az embereket kiszolgáló méltányos megélhetést is biztosíthatják.
Forrás: sustainability.com